Fél lábbal a felhőben

Fél lábbal a felhőkben, avagy „El lehet vágni a földhöz kötés köldökzsinórját?”

Egy, a HVG által publikált 2015-ös Vállalatirányítás a felhőből: ismerős rendszer, ismeretlen költségek című cikk olvasatára fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy mikor várhatjuk a hazai cégek nagy felhős áttörését? Azóta számos cikket és tanulmányt publikáltak a témában, és bár formálódni látszik a magyar helyzet, közeledünk ahhoz a bizonyos „földhöz kötés köldökzsinórjának” elvágásához, a digitalizáció ütemének gyorsításához nem feltétlenül csak a vállalatoknál kell lenni ollónak.

Földhözragadt masiniszta vagy szárnyas fejvadász?

A vélemények megoszlanak, és a félelmek még mindig élnek a döntéshozóknál. Ezt alátámasztja a Microsoft és az IVSZ közös felhőkutatása is, mely szerint a megkérdezett cégek 96%-a rendelkezik valamilyen szintű felhős ismerettel, mégis, egy esetleges szerverkapacitás-bővítésnél négyötödük fordul a hagyományos és költséges, egyszeri szerverparkbővítő beruházás felé a felhős megoldások helyett.

A földhözragadt masiniszta a megszokott és kényelmes megoldást választja, „nevezhetjük a jól bevált módszernek is”, mivel cége leginkább a klasszikus berendezkedésre szocializálódott. Eközben szinte észrevétlenül, szervezeten belül több olyan szolgáltatást használnak, amik felhőalapúak, legyen szó a közösségi média csatornákról, a különféle hírlevélküldő megoldásokról, vagy akár egy webáruház bérléséről. Az IT infrastruktúra és a vállalatirányítás viszont házon belül marad, felhőkbe költöztetése addig elmaradni látszik, míg nem lesz belőle nagyobb baj.

A szárnyas fejvadász már a felhők felett, ahol mindig süt a nap, kísérletezik a skálázhatósággal, a rugalmassággal, az egyszerűbb erőforráskezeléssel, így optimalizálva költségeit. Ő már tudja, hogy hosszú távon a legegyszerűbb és költséghatékony megoldás, hisz minek hétvégén futtatni a szervereket teljes álláson, ha senki nincs bent a cégnél? Marika néni meg csak hétfőtől csütörtökig adminisztrál a rendszerben, meg egyébként is csak 4 órában, Józsika meg folyamatosan szabadságoltatja magát, Gáborunk meg állandóan repülési magasságban, ha le is száll a földre, asszisztense oldja meg a feladatokat helyette… és még sorolhatnánk azokat az indokokat, amivel egy felhőalapú infrastruktúra vonzó lehet a cégek számára.

A felhő infrsstruktúra - mindenki másért kedveli

Természetesen nem lehet élesen két részre osztani a felhőkémlelőket, hisz sok variáció és nézőpont tarkítja a kék eget. Legtöbb esetben a hibrid megoldásokat részesítik előnyben a teljes felhőalapú infrastruktúrával szemben, így fél lábbal a földi komfortzónában maradhatnak, míg valamennyire élvezhetik a felhő adta lehetőségeket is.

A kutatások az áttörés késlekedésére utalnak

Az IVSZ 2018. májusi felhő konferenciáján, valamint a már említett, Microsofttal közösen elkészített tanulmány alapján áttörés mutatkozik a digitális átállás folyamatában.

„A többség stratégiai célnak tekinti a digitalizációt, amelynek elérésében a felhőszolgáltatások egyre inkább kulcsszereplővé válnak.”

Érdekes tényként kezelendő az is, hogy Magyarország a 2016-os évhez képest, ahol a 20. helyet képviselte az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő ranglistáján (DESI), az idei mutatók visszaesést mutatnak, így kerülve uniós szinten a 23. helyre. (Forrás: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló országjelentés).

„Bár az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a vállalkozások által és az e-kereskedelemben javult, a magyar vállalkozások még nagyon távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális technológia által kínált lehetőségeket.”

A felhő jelentheti a digitalizáció fellendülésének alappillérét

AZ IVSZ idén májusában szervezett felhő konferenciáján példaként elhangoztak olyan rangos piaci szereplők, mint az Invitel, az OTP vagy a Praktiker is, akik a felhő és a mesterséges intelligencia (AI) adta lehetőségekből kovácsolnak versenyelőnyt.

A piaci szereplők ma már nem csak az IT részén kamatoztathatják a felhő nyújtotta rugalmasságot és költségoptimalizálást. Egyre több területen választják a klasszikus on-premise megoldások helyett a felhőből szolgáltatott ügyviteli rendszereket is, mint a vállalatirányítást, a marketing vagy ügyfélkezelési szolgáltatásokat.

Vállalatirányítás a felhőből - a digitalizáció útján

A CSP Hungary kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára optimalizált csomagjai megoldást nyújtanak a magyar vállalati digitalizáció erősítésére. A csomagok nem csak az ügyviteli rendszert, de a futtató környezetet, szerverinfrastruktúrát is felhős megoldással kívánják pótolni, így a kisebb vállalkozások is profitálhatnak a nagyvállalatok által már alkalmazott felhős szolgáltatások adta előnyökből, többek közt a skálázhatóságból, a rugalmasságból, az egyszerű erőforráskezelésből és a felhasználás alapú havi költségelszámolásból.

További jó hír, hogy a digitalizáció támogatására a Digitális Jólét Pénzügyi Program keretein belül (GINOP-8.2.7-18) nulla százalékos hitel is igényelhető 2018 szeptemberétől a növekedésben lévő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, startup cégeknek, ezzel is támogatva a magyar piaci szereplők digitális fejlettségi szintjének emelését. A nulla százalékos hitel feltételeiről itt olvashat többet: https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-a-digitlis-jlt-pnzgyi-program-tkeprogram-cm-felhvs-termkdokumentcija. A Digitális Jólét Programról pedig itt olvashat többet: https://digitalisjoletprogram.hu/

Összességében elmondható, hogy minden oldalról, akár több piaci szereplő ollójával is igyekszünk azt a bizonyos „köldökzsinórt” elvágni, a kérdés viszont megválaszolatlan maradt, hogy mikor érkezik a nagy áttörés. Ám új kérdést is felvet a lassabb „felhősítési kedv”: hogy amikor már mindenki a felhőkön lépked, kinek lesz jobb helye a kilátásra.

Ne maradjon le a lehetőségről – nézze meg most felhőalapú vállalatirányítási csomagjainkat!

Kommentek:0

Vélemény, hozzászólás?